Átlényegülés

Asszociációk egy álomra

Berényi Boldizsár


Ki vagy te? Az álmodó és az álom maga?

Éhes vagy?  Mit eszel? Mi ez? Ez nem ember!  Sose volt az. Ösztönlény. Farizeus. Bukott angyal. Ki vagy te?  Az emberi lét legősibb emlékei támadnak bennem. Bűn, vér, kő, tagadás, magány, tetem zsákmány, ragadozó….

Torkodra forr az undok ármány.

Átlényegülés.

Ki vagy te? Halott? Giliszták martaléka? A halál maga tán? Hányszor haltál meg, apokalipszis lovasa. Memento mori, memento vivere. Mentsd meg kérlek Orfeusz.

Átlényegülés.

Alszol? Fontos hogy tudd hogy figyelnek és mindig megfigyeltek. Ébren vagy? Kérlek, a neved? Mi a neved? Ki vagy te? A neved. Alvajáró elmebeteg. A szemed.  Az írisz.

Takarodj Szamáel.

Haláltáncot jársz. 

Lélegezz be…. Ki

Ébredj álmodból.

Bűnhődünk, de bűnhődésünk mégse büntetés,

Táncolj, marionett, rángat a Nagy Úr.

Ez nem te vagy. Ez nem a te álmod, és  ez nem a te gyerekkorod, nem a te emlékeid és nem a te nosztalgiád. És amúgy is tévút, melyen jársz. Lábnyomaid visszafelé mutatnak.

Ki. Vagy. Te?

Ez nem te vagy.  És mégis : Ez mind te vagy. Mind te vagy sorrend nélkül egyszerre. Alvó és éber. Éhes és jóllakott. Halott és feltámadott. Király és pór. Áldozat és áldozó. Bezárul a kör.

Átlényegülés, átlényegülés.